Órára álmosan mentem, hiszen reggel 8-kor van és kollégista vagyok... Nem keseredtem el, mert tudtam itt mindig felébredek. Ám most nem így történt (mint később kiderült ennek oka volt). Négyen voltunk egy csoportba, Hegedűs Attila, Gyurin Laci és Kristóf. Azt adta ki tanárnő feladatnak, hogy írjuk össze, hogy mik voltak eddig az órákon. Én ezt nagyon untam, plusz fáradt is voltam ehhez. Attila dolgozott főként én pedig bólogattam illetve igeneltem. Az ilyen csoportmunkákat sosem szerettem, mindig untam, azt éreztem a tanár csak időt akar spórolni vagy tényleg ennyire nem kreatív (éppen ezért lepődtem meg, mert tanárnő nem ilyen). Végül összeírtuk mik voltak az eddigi órákon és felolvastuk csoportonként és még itt sem értettem ez minek kellett, amikor itt van a blog...

Ezek után jött egy százszor jobb csoportmunka. A csapatunknak nevet kellett adni. Jómagam nem szeretem az ilyen erőltetett név adást, így annyira nem is érdekel a csoport neve... A lényeg, hogy négy felé kellett osztani a lapot, az egyik rubrikába olyan tulajdonságok kerültek be, ami csak egy emberre igaz a csoportból. A másodikba olyan, ami két emberre, a harmadik ami háromra, a negyedikbe értelemszerűen, ami négyre. A tulajdonságokat magunk hoztuk össze így kerültek mindenhová sorozatnevek, tantárgyak, hobbik, szem szín, haj szín stb... Élveztem és mindenki élvezte. Ezt felolvastuk, nálunk a legtöbb a két emberre illik rubrikába került, de mindenütt akadt bőven.

Ezután tanárnő megkérdezte, hogy ki dolgozott becsületesen az első feladatban... Nagyon kevesen nyújtották kezüket. Ezek után megkérdezte, hogy ki dolgozott becsületesen a második feladatban. Ekkor végre elmondta a titkot, amit már az elején éreztem, hogy az első feladat az nem ehhez az órához illik.Tanárnő elmondta, hogy az első feladat tipikus példája a rossz feladatoknak, ilyet majd mi sem adjunk, ha tanárok leszünk. Az első olyan, amit ellehet linkeskedni, elég, ha egy gyerek dolgozik és ez így is történt, plusz direkt nem is ébresztett fel minket előtte. Ellentétben a második feladattal, amihez saját dolgokat kellett nézni, nem volt ennyire mechanikus,mindenkinek részt kellett venni benne, mert csak úgy lehetett megoldani a feladatot. Nekem ez katartikus volt, meglepődtem... Azt éreztem: "És tényleg".

Ebből is látszik az óra fő témája a csoportmunka volt a megfelelő csoportban dolgozás. Még jött egy jó csoport munka. Kapott mindenki egy rajzlapot. Volt ott rengeteg zsírkréta és filctoll. Választani kellett a csoportban mindenkinek valami színt és meg kellett tervezni, hogy mit rajzolunk a lapunkra. Én egy hegyet terveztem, amire egy zászlóval mászik fel egy fickó (tudniillik nagyon szeretek túrázni). Az én színem a zöld volt, ami a kedvenc színem. Mivel mi négyen voltunk, csak azt a négy szint lehetett felhasználni a rajzunkhoz és azt kellett megkérni, hogy a megadott helyekre rajzoljon az ő saját színével, azt amit mi elterveztünk. Ezért fontos volt a jó tervezés, hogy el tudjuk mondani a terveinket a másiknak és úgy kellett kalkulálni, hogy csak azzal a négy színnel lehet dolgozni. Végül is jó rajzok születtek. Ezeknek a bővebb kitárgyalását következő órán fogjuk folytatni. Amire rájöttünk, hogy aki kijelentette, hogy nem tud jól rajzolni csak olyanokat bíztunk rá, hogy napot, meg hurkapálcika embereket rajzoljon, illetve akit nagyon sok mindenre megkértünk, hogy rajzoljon az addig nem tudott nekünk instrukciókat adni az ő rajzához, mert el volt foglalva így az övé nem lett annyira jó. Szerintem ez egy nagyon jó csoportépítő munka volt.

Összegezve, tetszett a két fajta csoportmunka összehasonlítása és a harmadik, ahol tényleg egymásnak kellett segíteni. Én sosem szerettem középsuliba a csoportmunkákat, nagyon jó volt a középiskolám, de nekem akkor is csoportmunkáról inkább az unalmas elsők jutnak eszembe... Ha ez itt így fog menni, akkor jóba leszek a csoport munkákkal és remélem én is sokat fogok fejlődni ezen munkák által.